Spartacus-ösvény és Apát-kúti-völgy körtúra

A Spartacus-ösvény 2015 őszi megnyitása óta tervezgettem ezt a Pilisszentlászlóról induló és a Telgárthy-réten "forduló" körtúrát. Május utolsó vasárnapjára remek kiránduló idő ígérkezett, így túrázásra készen és a neten látott fényképek által felcsigázva szeltük át reggel a fél országot. A szokás szerint kihalt M6-os után a Szentendrei úton már belassultunk, végül bő 2 óra alatt értünk a kiinduló pontunkhoz.

Pilisszentlászló központját el se lehet téveszteni: a kis fa tornyú Szűz Mária templomot és Szent László mellszobrát szinte elnyomja a sok parkoló autó - szerintem a helyiek és a kirándulók egyaránt örülnének egy kijelölt parkolónak. A csendes vasárnap délelőtti utcákon a turistákon kívül csak a falu szlovák feliratú kocsmája (egyben a kék túra egyik pecsételő helye) előtt találkoztunk emberekkel. Nagyon szép kis település, takaros házak, virágzó kertek, sok helyen még ma is működő kerekes kutak, madárcsicsergés. Ilyen környezetben sétálva könnyű ráhangolódni az előttük álló erdei túrára.

Budapestről Sorrento csak egy ugrás

A Budai-hegységben már sokat kirándultunk, de a Budaörsi-hegyek méltatlanul mellőzöttek voltak eddig. Mivel még nővérem lakásából is rálátni a budaörsi kopárokra, így most kiválasztottunk egy körtúrát a Sorrento-sziklák érintésével.

Budaörsön kora nyári meleg fogadott minket, nyoma sem volt az előző napok szakadó esőinek. A városközpontban gyermekkori búcsúk hangulatát idéző városnapi kavalkádba csöppentünk. Békés túrázásra készülve mellbe vágott a hangszórókból harsogó zene, így a hirtelen jött sokkot és a súlyos alváshiányomat kiküszöbölendő, beugrottunk az első pékségbe egy kávéra. Apró után kutatva beszélgetésbe elegyedtünk a pultos hölggyel, kiderült, ő is szeret túrázni, már jól ismeri a környéket.

Síelés Jahorinán - szívmelengető szarajevói élménnyel fűszerezve

Bosznia-Hercegovináról sokaknak még mindig csak a háború jut eszükbe, és értetlenül néznek rám, amikor arról mesélek, mennyire magával ragadó a táj, és igen, harmadszor voltam már ott. Gyönyörű, változatos, sokszínű ország, természeti szépségeit, történelmét, vallásait, lakosait tekintve egyaránt. Akik szeretik a hegyeket, a vadregényes folyóvölgyeket, szurdokokat, a lelassult időt, az érdekes beszélgetéseket, számukra ez az ország számtalan utazásra elegendő élményt kínál.

Három éve fedeztem fel a neten Jahorina síközpontját, azóta piszkálja a fantáziámat Boszniával kapcsolatban most már a síelés is. A sielok.hu-n évről évre nyomon követtem a szezont, olvastam az élménybeszámolókat. Január elején úgy döntöttünk, ideje személyes tapasztalatokat szerezni.

Megérkezett az ősz - utazás a múltba

Az őszi kiszámíthatatlan, esős időben nagyon kell figyelnem a gondolataimra. Alapjáraton erőt vesz rajtam a mélabú, és nagyon kell koncentrálnom, hogy ilyenkor is megtaláljam a szépséget magam körül. Valamikor ez könnyebben megy, máskor nehezebb.

Októberköszöntő biciklizés a Csepel-sziget déli csücskén

Szombaton kihasználtuk a hidegfront előtti meleg, napos időt és kirándultunk egyet Andrissal a Csepel-szigeten. Ráckevénél mentük át a szigetre, autónkat a Szulai tónál hagytuk a város déli részén, majd egy hangulatos piknikező helyen elköltött bőséges tízórai után nyeregbe pattantunk, hogy felfedezzük a vidéket.

A Göller arcai

Szombaton egy régi vágyam teljesült, eljutottam a Göllerre. Néhány éve fedeztem fel ezt a gyalogtúrát az egyik kalandiroda ajánlatában, de a túrák időpontjai mindig rosszkor voltak. Vagy volt már programom, vagy kora tavaszra szervezték, ami az Alpokban nagy biztossággal még havas tájat jelent. Idén viszont szerencsére június első hétvégéjére esett az időpont, így nővéremmel gyorsan jelentkeztünk is rá.

Utazás, ahogy én szeretem

Gyerekkoromban sokat kempingeztünk. Emlékszem a sátorverés rítusára, ahogy apukám elővette a nehéz csomagot az autóból, ahogy a ponyvából, a tengernyi rúdból és cövekből a semmiből egyszer csak sátrat varázsoltak anyuval. Emlékszem az ismerkedésre a bármilyen nyelvű szomszédokkal, közös játékra a gyerekekkel. Nem volt akadály, hogy nem beszéltük egymás nyelvét, így is megértettük egymást. A kempingezés és a természet szeretete volt a közös nyelv. Azt hiszem, akkor alakult ki bennem a megismerés vágya. Idővel elmaradtak a kempingezések, de a vágy továbbra is megmaradt.

A spontaneitás jutalma

 

Megrögzött tervező vagyok. Szeretek mindent előre megtervezni, legyen szó nyaralásról, vagy csak egy hétvégi kirándulásról. Azért néha próbálok elmozdulni a spontán dolgok irányába, ami az elmúlt héten igazán jó döntésnek bizonyult. Egyik nap egy gyors telefon után mentem haza hamarabb, hogy még a korai sötétedés előtt biciklizhessünk egyet, máskor pedig - kicsivel több egyeztetés után - délben leléptem a munkahelyemről, és fél kettőkor már lóháton jártam a vidéket. Jutalmul az utolsó meleg, napsütéses novemberi délutánt a természetben tölthettem. Jártuk az erdőt, vágtáztunk a napfényben, élveztük a langyos szelet és a szabadságot.

 

Megéri rugalmasnak lenni! J

 

 

Újra nyeregben

Két évvel ezelőtt egy napsütéses őszi napon, igazi lovagló időben férjemmel és egy barátnőmmel hármasban lovagoltunk, amikor a lovam úgy döntött, nem vagyok neki szimpatikus, és vágta közben, pár bakolás után lerepített a nyergéből. Szerencsémre mély homokos részen történt az esés, de így is eléggé megütöttem magam, és meg is ijedtem. Akkor már több, mint nyolc éve lovagoltam, de ez után két évig nem kívánkoztam lovak közelébe, hiába is hívott barátnőm. Néha-néha eszembe jutott, de mindig volt valamilyen negatív gondolatom, ami elterelt a lovaglástól.

Novemberi tavasz a város határában

Vasárnapra 22 fokot jósoltak. Örültem, hogy az október végi - november eleji napos idő még most is kitart, sőt a napsütés még rá is tett egy lapáttal. Ki tudja, meddig tart ez a meleg, így mivel semmi programunk nem volt mára, ebéd után biciklire pattantunk és irány a töltés.

Boszniai emlék - újra itthon

 

Mikor ezeket a sorokat írom, már itthon vagyok. Az eső ugyanúgy szakad, mint búcsúzásunkkor Mostarban. A vadon termő, kicsit még fanyar gránátalma helyett piros édes boltik hevernek az asztalon. (bár a hűtőben még kitart a hazafelé vásárolt gránátalma szörp) Hihetetlen, hogy egy hete még ott jártam. A müezzin lágy, bús hangja olyan távoli már...